Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

A Stratégia az Európai Unió Bizottsága által elfogadott szakpolitikai dokumentum, amely hat részterületen kívánja előremozdítani a gyermekek jogainak érvényesülését. A Stratégia önmagában nem bír kötelező erővel, ez inkább keretrendszerként definiálható. Ez azt jelenti, hogy az abban foglaltakat alapvetésként véve az Európai Unió kötelező jogszabályokat fogadhat el vagy nem kötelező erejű ajánlásokat hozhat a tagállamok számára. 

A Stratégia megalkotását komoly előkészítő munka alapozta meg, mely során állampolgárokkal, a gyermekek jogainak védelme iránt elkötelezett állami és civil szereplőkkel, illetve - gyermekjogi szempontból a legértékesebb adalék, hogy - közel 10 ezer gyermekkel konzultáltak a gyermekeket, fiatalokat érintő legfontosabb problémák kapcsán. Ennek eredményeként lett körülhatárolva az alábbi hat témacsoport: 

1. A gyermekek részvétele a politikai és demokratikus életben - cél, hogy a gyermekek véleménye beépüljön az EU-s jogalkotásba, döntéshozatalba. Ez a Gyermekjogi Egyezmény 12. cikkéhez, a gyermek véleménynyilvánításhoz és annak figyelembevételéhez való jogához kapcsolódik. A részvétel pedig azért fontos, mert elősegíti, hogy a gyerekek jobban megértsék jogaikat és felelősségüket a demokratikus folyamatok kapcsán is. 

2. Társadalmi-gazdasági inklúzió, egészségügy és oktatás - célja, hogy minden gyermek hozzáférjen az alapvető szolgáltatásokhoz, függetlenül saját vagy családja társadalmi vagy gazdasági helyzetétől. Szorosan kapcsolódik a Gyermekjogi Egyezmény egyik alapelvéhez, az esélyegyenlőség biztosításához, illetve a gyermek megfelelő oktatáshoz, valamint egészségügyi ellátáshoz való jogához is. A gyermekgarancia révén pedig az államoknak konkrét intézkedéseket kell tenniük a társadalmi kirekesztődés újratermelődésének megakadályozásáért, ezeknek az alapvető szolgáltatásoknak a biztosításával. 

3. A gyermekek bántalmazásának kezelése és a gyermekvédelem erősítése - a cél a gyermekeket érő bármilyen nemű erőszak felszámolása, hogy a gyermek biztonságos, kiegyensúlyozott közegben nőhessen fel, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése biztosított legyen. A bántalmazás megelőzése és felismerése érdekében az EU fejleszteni kívánja a korai beavatkozást lehetővé tevő jelzőrendszert, illetve az integrált gyermekvédelmi rendszereket.

4. Gyermekbarát igazságszolgáltatás - Amikor egy gyermek találkozik az igazságszolgáltatással, akkor jogosan úgy érezheti, hogy egy hatalmas intézményrendszer áll vele szemben, melyet ő nem is ismer. A részterület kapcsán tervezett fejlesztések célja, hogy az igazságszolgáltatás gyermekbarát módon, a gyermekek igényeire tekintettel, védelmük biztosításával járjon el. Ennek része lehet például, hogy rendőröket, ügyészeket és bírákat tanítanak meg a gyermekjogokra, az azokkal összhangban való munkára. 

5. Digitális és információs társadalom - a cél, hogy a gyerekek biztonságos módon férjenek hozzá különböző technológiákhoz, illetve amennyiben ott jogsértést tapasztalnak, a digitális környezetben is tudják érvényesíteni gyermekjogaikat. A Gyermekjogi Bizottság a Gyermekjogi Egyezményhez kapcsolódva kimondta, hogy a gyerekek jogai az online térben is ugyanúgy érvényesek!

6. A gyermekjogok védelmének globális dimenziója - az ezen a területen végzett munka, az Európai Unió határain túl élő gyermekekért való felelősségvállalását jelenti. Ez védelmet is jelent, illetve azt is, hogy minél több gyermek számára javítani tudják az oktatáshoz, szolgáltatásokhoz és az egészségügyhöz való hozzáférést is. 

Olyan stratégiára van szükségünk, amely minden gyermekre kiterjed, és támogatja a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket. Olyan stratégiára van szükségünk, amely előmozdítja és támogatja a bennünket érintő döntésekben való részvételhez való jogunkat. Nem szabadna a gyermekek nélkül őket érintő döntéseket hozni. Itt az ideje, hogy rendezzük a gyermekek részvételének kérdését. (A gyermekek következtetései, 13. Európai Gyermekjogi Fórum, 2020).

1. A gyermekek részvétele a politikai és demokratikus életben - „Ha nem mi, akkor ki?” (16 éves fiú, 13. Európai Gyermekjogi Fórum, 2020)

2. Társadalmi-gazdasági inklúzió, egészségügy és oktatás - „Azt hiszem, hogy néha szorongást érzek. Szeretnék egy pszichológussal beszélni, hogy tanácsot kapjak tőle, hogyan kezeljek jól bizonyos dolgokat.” (Gyermek, Görögország)

3. A gyermekek bántalmazásának kezelése és a gyermekvédelem erősítése - „Az a tény, hogy egy intézményben élünk, semmit nem árul el rólunk, kivéve, hogy már átmentünk egy s más dolgon életünkben.” (Gyermek, Szlovénia)

4. Gyermekbarát igazságszolgáltatás - A gyermeket olyan rendszer veszi körül, amelyben védik/meghallgatják/biztonságban van.” (17 éves lány, Románia)

5. Digitális és információs társadalom - „Nem volt számítógépem, a falunkba nem jutott még el az internet, és nem fértem hozzá semmilyen adathoz. (...) Az elmúlt három hónapban nem tudtam netre csatlakozni, és ezért évet kellett ismételnem.” (15 éves lány, Spanyolország)

6. A gyermekjogok védelmének globális dimenziója - „Kötélen le kell ereszkedni az aknában a bánya mélyére, össze kell szedni, amiért leküldtek, és utána vissza kell menni a felszínre. Volt, hogy majdnem megfulladtam az aknában, mert nem volt elég oxigén.” (11 éves fiú, Tanzánia)

A 2020-as évek elején mért adatok szerint a világ népessMiért volt fontos elfogadni ezt a szakpolitikai keretet? égének valamivel több, mint 30%-a, míg az Európai Unió népességének 18%-át teszik ki a gyerekek, vagyis az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szerint azok, akik nem töltötték be a 18. életévüket. A világ népességének tehát harmada, míg az Európai Unió népességének közel egyötöde egy különösen védendő csoportból áll. A különleges többletjogok védelme 1989 óta minden, a Gyermekjogi Egyezményt elfogadó Részes Állam kötelezettsége. 

Nemzetközi szinten tehát az Egyezmény fogalmazta meg absztrakt módon a gyermekek jogait, amely a tagállami jog részévé vált ugyan, de bizonyos államokban - köztük Magyarországon is - a hazai jog is rögzít jogszabályokban gyermekjogokat. 

Az Európai Unió Gyermekjogi Stratégiája ezen nemzetközi és hazai szint közé ékelődik be regionális, uniós szintként és kívánja egységes fellépésbe csatornázni a tagállami gyermekjogi tevékenységet. A jelentősége is ebben rejlik tehát, illetve abban, hogy az Európai Unió, mint globális szereplő a gyermeki jogok magasabb szintű védelmében is szerepet kíván vállalni. 

Az Európai Unió gyermekgaranciája egy Bizottsági ajánlás, amely célul tűzi ki, hogy biztosítsa minden gyermek számára a megfelelő fejlődésükhöz biztosítandó alapvető szolgáltatásokat. A program különösen a hátrányos helyzetű gyermekekre koncentrál, és arra törekszik, hogy megszüntesse a gyermekszegénységet és társadalmi kirekesztést. 

Az EU tagállamainak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy biztosítják a gyermekek számára a szociális jogokat, amelyeket a legszegényebb és leginkább veszélyeztetett családok gyermekeinek is hozzáférhetővé kell tenni. A gyermekgarancia célja, hogy minden gyerek számára biztosítva legyen a méltó életkezdés, a szegénységből való kitörés lehetősége, és hogy ne maradjanak le a társadalmi és gazdasági fejlődésben. 

A kezdeményezés az egyes országok nemzeti politikáit is irányítja, segítve azok harmonizálását az EU közös céljaival. A fenntarthatóságot és sikerességét az uniós tagállamok közötti szoros együttműködés és a helyi szintű intézkedések segítik elő. 

A megvalósulást minden uniós tagállamnak monitoroznia kell, arról pedig kétévente jelentést is kell készíteniük, hogy hogyan haladnak a maguk által vállalt feladatok a saját cselekvési tervük szerint. Az alábbi linken minden uniós tagállam cselekvési terve, illetve a követésről készített dokumentuma is elérhető: https://employment-social-affairs.ec.europa.eu/policies-and-activities/social-protection-social-inclusion/addressing-poverty-and-supporting-social-inclusion/investing-children/european-child-guarantee/national-action-plans-and-progress-reports_en